Amerikai kutatók, Karl Meyer és munkatársai 1936-ban reumás betegek duzzadt ízületeiből nyert folyadékból vontak ki egy aktív anyagot, amelyet savas kémhatása és a megtalálási hely (hialin = porc) miatt hialuronsavnak neveztek el.

1942-ben egy Balázs Endre nevű budapesti egyetemi hallgató szabadalmat nyújtott be, melyben azt javasolta, hogy a kenyérsütéshez hialuronsavat használjanak „kötőanyagként” tojásfehérje helyett, ugyanis a második világháborúban a tojás hiánycikk volt. Az elkövetkező 50 évben Dr. Balázs Endre kutatói munkásságát a stockholmi Karolinska Intézetben teljesítette ki. A hialuronsavval kapcsolatos kutatásokban Dr. Balázs Endre és munkatársai vezető szerepet töltöttek be.

Az első hialuronsavat tartalmazó terméket a nyolcvanas években szemsebészeti beavatkozásoknál használták. Később nyilvánvalóvá vált, hogy komoly terápiás lehetőségek rejlenek hialuronsavban. Anyagának konzisztenciája és szövetbarát jellege ad lehetőséget arra, hogy számtalan gyógyszerészeti illetve bőrápoló szer része legyen.

A hialuronsav szerkezete és tulajdonságai
A hialuronsav egy hatalmas tömegű, összetett szénhidrát molekula, mely speciális szerkezetének köszönhetően nagy vízmegkötő képességgel rendelkezik: a megkötött vízzel a molekula térfogata akár 10 000-szeresére növekedhet, és így –már alacsony koncentráció mellet is- viszkózus gélt képez. Egy gramm hialuronsav akár 6 l vizet is képes megkötni, és ezáltal biológiai „kenőanyagként” szolgál.

A hilauronsav előállítása
A kereskedelemben kapható hialuronsavat gyakran kakastaréjból vagy baktériumokból állítják elő; ezek közül az előbbi a gyakoribb forrás. A kakastaréj több mint 100 g-os súlyig növeszthető, melynek kb. 1%-a a hialuronsav. A kakastaréjból előállított hialuronsav kis mennyiségben óhatatlanul „idegen”, madár-eredetű fehérjékkel szennyeződhet, így allergiát válthat ki az arra érzékeny egyénekből. Hialuronsavat baktériumokból is kinyerhetünk. A baktériumok könnyű szaporítása mellett ennek a módszernek az a másik nagy előnye, hogy az így nyert hilauronsav kémiailag egységes, és idegen fehérje-szennyeződéstől mentes.